Hungary / Magyarország

A világjárvány, a gazdasági instabilitás, a dezinformáció és a háború miatt sokan már a „média kihalását” emlegették. Ezzel szemben egyre több újfajta független hírmédium jelent meg.  

Míg az elmúlt évtized során a hagyományos szerkesztőségekben folytatódtak a leépítések, a kizárólag digitális média Európa-szerte virágzásnak indult, korábban a hírszolgáltatásból kimaradt területeket is elérve, kiábrándult közönségeket meghódítva és létfontosságú információkat úttörő módon megosztva.

A kutatásunk alapjául szolgáló több mint 40 ország politikai, gazdasági és nyelvi különbözőségei ellenére a Project Oasis adatbázisában szereplő 540 kizárólag digitális médium számtalan közös kihívással és lehetőséggel szembesül.

A legfontosabb kutatási eredményeik:

• A közösségi médiával a fiatalabb közönséget célozzák meg. A Telegram használatával elkerülik a cenzúrát és civil újságírókat képeznek ki a hírellátásban háttérbe szoruló közösségek elérése érdekében.
• A megkérdezett médiavezetők több mint 85%-a hangsúlyozta, hogy a társadalmi és emberi jogi kérdések kulcsfontosságúak a tartalomszolgáltatásukban, beleértve az olyan témákat is, mint a migráció, a menekültkérdés, a genderkérdés és a feminizmus.
• Több mint 50%-uk fordít forrásokat az oknyomozó újságírásra, és közülük sokan működnek együtt határokon átnyúló tartalmak elkészítésében.
• A jelentésben szereplő médiumok alapítóinak több mint 58%-a nő. Szívesen működnek együtt, nagy részüknek két vagy több társalapítója van.
• A legnagyobb bevételt a férfiak és nők által közösen alapított médiumok érték el, átlagosan évi 509.740 euróval.
• Az üzletfejlesztésbe befektető szervezetek fenntarthatóbbak. Az olyan médiumok, melyeknél legalább egy alkalmazott foglalkozik a bevételszerzéssel, átlagosan hatszor magasabb éves bevételről (598.539 euró 95.629 euróval szemben) számoltak be, mint azok, amelyeknél ilyen szerepkörben nem alkalmaznak senkit.
• A tanulmányban szereplő médiumok több mint fele nonprofit szervezet. Számos profitorientált vállalkozás többet fektet be az újságírásba, mint a nyereségszerzésbe.
• A nonprofit médiacsatornák elsődleges bevételi forrásai a pályázati pénzek, az egyéni adományok és a tagsági díjak (ebben a sorrendben). A profitorientált szervezetek legfontosabb forrásai: hirdetések, előfizetések és pályázati pénzek.
• A bevételek sokszínűsége kulcsfontosságú, a többféle bevételi forrás azonban nem feltétlenül hoz nagyobb sikert. A fenntarthatóság és a függetlenség biztosítására kettő-hat bevételi forrás tűnik optimálisnak.
• A kizárólag digitális médiumok a közösségük irányában elkötelezett önkéntesek által működtetett kis start-up vállalkozásoktól a rendkívül nyereséges, havonta több millió látogatót vonzó és több millió eurós éves bevétellel rendelkező, többplatformos szervezetekig terjednek.
• Bár a tanulmányban szereplő médiumok némelyikét több mint 20 éve alapították, több mint felük az elmúlt évtizedben kezdett publikálni. A legaktívabb év 2016 volt.

A fenntarthatóság nagy kihívás, és nincs egyértelmű sikerrecept. Az általunk megkérdezett médiavezetők közül sokan szolgálnak bizonyítékul arra, hogy a közösségük kiszolgálásához szükséges támogatás előteremthető.

„Nincsenek oligarchák, se előfizetéshez kötött tartalom. Csak az önök adományai és a mi munkánk” – ez a 2009-ben alakult kizárólag digitális cseh Deník Referendum szlogenje. Jakub Patočka főszerkesztő így foglalta össze a módszerüket: „Azok az olvasók, akik a cikkeink alatt [a kommentek között] vitázni szeretnének, előfizetnek. Ez a stratégia hoz némi szerény bevételt, és emellett a kulturált vitát is elősegíti.”

A listánkban szereplő, tagdíjakból finanszírozott „szövetkezeti” médiumok érdekes modellnek számítanak. Az Egyesült Királyságban a The Bristol Cable tagjai egyben „demokratikus részvényesek” is. Ez azt jelenti, hogy részt vehetnek a szervezet éves közgyűlésein, szavazhatnak a főszerkesztő személyéről és indulhatnak a nem ügyvezető igazgatótanácsi választásokon.

Az adatbázisunkban szereplő legtöbb médiavállalkozást sok esetben korlátozott erőforrásokkal és csekély üzleti tapasztalattal rendelkező újságírók alapították. Sokan közülük a fenti (és sok egyéb) kihívás ellenére azt állították, a következő években növekedésre számítanak.

A médiában dolgozó olvasók számára néhányuk ismerős lesz, de hiszünk abban, hogy a számos inspiráló európai példa között mindenki talál néhány meglepetést. Ennek ellenére nem állítjuk, hogy a Project Oasis adatbázisának ezen első változatában az összes, arra méltó európai médium szerepel.

A tanulmányban szereplő eredmények közül sok összhangban volt korábbi kutatási projektjeink megállapításaival. A tágabb összefüggések és az összehasonlítás kedvéért az alábbi tanulmányban részletesebben kifejtjük a kulcsfontosságú megállapításokat.

A kutatást a SembraMediánál 2015-ben kidolgozott módszerünkkel végeztük. Akkor hasonló típusú médiumokat kerestünk a latin-amerikai, spanyolországi és egyesült államokbeli latinó közösségek körében. A Project Oasis projekten annak 2022-es elindítása óta több mint 60 ember (köztük 34 helyi tapasztalattal rendelkező kutató) dolgozott, akik több mint 30 nyelven térképezték fel a helyi piacokat, végeztek elemzést és készítettek interjúkat.

Fontos megjegyezni, hogy ez a jelentés és adatbázis nem tartalmazza a teljes független európai digitális média végleges és teljes körű listáját. Reméljük, hogy ez csak az első lépés egy folyamatos kutatási projekt kidolgozásában, amelyet tovább fogunk fejleszteni.

Azok a médiavezetők motiválnak minket, akik újítási szándékuk, elszántságuk, bátorságuk és gyakran díjnyertes újságírói tevékenységük mellett is nagyvonalúan szakítottak időt arra zsúfolt munkanapjaik alatt, hogy beszélgessenek kutatóinkkal.

Mint az korábbi tanulmányokból is kiderült, a Project Oasis adatbázisában szereplő médiumok kiemelése segíthet a vezetőiknek a tapasztalatcserében, az együttműködésben, valamint abban, hogy a számukra a munkájuk folytatásához létfontosságú és megérdemelt támogatást nyújtó szervezeteknél jobban szem előtt legyenek, valamint munkájukat jobban elismerjék.

Sajtószabadság

A sajtószabadság helyzete Magyarországon 2022-ben nem javult. Ahogy azt a Reporters Without Borders a Press Freedom Indexben említi, az állami médiumokat kormányzati propagandaeszközként alkalmazzák, és a piacon egy kormánybarát konglomerátum a meghatározó. Ez a médiabirodalom az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormányzat utasításait követi. Bár a piac eltorzult, azért vannak független, kizárólag digitális médiumok, amelyek a politikai, gazdasági, illetve szabályozói nyomás ellenére jelentős pozíciókat tartanak fenn a piacon. A Reporters Without Borders megemlíti, hogy az Európai Unió tagállamai közül kizárólag Magyarország esetében áll fenn az a gyanú, hogy önkényesen újságírókat figyeltek meg a Pegasus szoftverrel.

Piaci szerkezet és erőfölény

A magyarországi médiapiacon a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) a domináns, amely mintegy 500 országos és helyi médiaszervezetet birtokol. A Reuters Institute for the Study of Journalism a Digital News Report 2022 című beszámolójában megjegyzi: a legtöbb külföldi tulajdonos elhagyta Magyarországot; amelyek maradtak, mint például az RTL nevű, német tulajdonú kereskedelmi televízió, szabadabbak. A televízió még fontos szerepet tölt be az országban, de a független digitális belföldi médiacsatornák (a legnagyobbak között szerepel a 24.hu, a 444.hu, a Telex) továbbra is erősek. A  pénzügyi nehézségeken crowdsourcing kampányokkal, fizetős tartalmakkal és adományokkal igyekeznek úrrá lenni. A nyomtatott és a hagyományos médiumok egyre kevésbé meghatározóak vidéken is, ahol pedig tradicionálisan erősebbek, mint Budapesten.

A médiafinanszírozás

Magyarországon az állami média a 130 milliárd forintos költségvetésnek köszönhetően (350,6 millió euró) jelentős támogatásban részesül. A kormánybarát médiát leginkább állami és kereskedelmi reklámok-hirdetések útján finanszírozzák, a KESMA mellett kormányközeli üzletemberek birtokolják. A független média legmeghatározóbb bevételforrását a kereskedelmi reklámok-hirdetések képezik, de egyre fontosabb szerep jut a crowdfundingnak, a fizetett tartalmaknak, a közönség adományainak és a támogatásoknak. 

„Az állam korlátok közé szorít bennünket, így évről évre, illetve hónapról hónapra egyre nehezebb a dolgunk. Képzeljenek el egy olyan helyiséget, ahonnan lassan, de folyamatosan szívják ki az oxigént!” – nyilatkozta a Magyarország nyugati részén regionális piacvezető Nyugat.hu újságírója.

Az adattárban tizenöt magyarországi, kizárólag digitális médium adatlapja szerepel. Tizenhárom adatlap személyes interjúkon, kettő pedig online kutatáson alapul.

Világosan látható, hogy az ország médiaszerkezete átalakulóban van: a nyomtatott és a hagyományos média leszakadóban, miközben a kizárólag digitális médiumok egyre nagyobb lendületet kapnak. A televíziót, mint hírforrást megelőzte a közösségi média, főleg a Facebook: a hírekről a népesség csaknem 60%-a a közösségi oldalról tájékozódik. Más közösségi platformok (Instagram, TikTok) is feljövőben vannak. A kizárólag digitális médiában egyre népszerűbbek a hírlevelek és a podcastok. Szinte az összes, a Project Oasis által megkérdezett médiumnak van legalább egy hírlevele (egyes esetekben több tematikus is), vagy ennek elindítását tervezi. 

A podcastok alkalmazása is egyre jellemzőbb, és ezeket nagyszerű eszköznek tartják tartalmak létrehozásához és népszerűsítéséhez. A Direkt36 nevű oknyomozó portál a sztorijait podcastokkal népszerűsíti, illetve egészíti ki háttérinformációkkal, a Válasz Online hetente jelentkezik friss podcastokkal, a 24.hu-nak pedig a sporttól a politikáig több podcastja is van.

Pénzügyileg, bár a reklámok-hirdetések szerepe még jelentős, a független, kizárólag digitális média alternatív bevételforrások bevonására kényszerül. Ilyenek a pályázatok, a crowdsourcing, a személyes adományok, a belépődíjas rendezvények és az előfizetéses rendszer. „Számunkra a közösségépítés a legfontosabb, az olvasóink és az előfizetőink pedig nem szeretik a reklámokat. Úgy döntöttünk hát, hogy a Válasz Online-on korlátozzuk a reklámok mennyiségét.” – nyilatkozta Bódis András, a Válasz Online felelős kiadója. 

A független, kizárólag digitális médiumok közötti összefogás vidéken jellemzőbb. Egy tucat szervezet olyan webhelyet (Szabad Hírek) hozott létre, amely az összes hírüket egy helyre gyűjti össze.

A központosított kommunikációt és a kormányzattól, valamint az állami intézményektől kapott tájékoztatás hiányát szinte mindegyik médiavezető a legégetőbb problémák között említette meg. A kormánytisztviselők csak nagyon ritkán adnak interjút független médiumoknak. A független újságírók gyakorta szembesülnek internetes zaklatással és fenyegetésekkel is.

Mindezen nehézségek ellenére Magyarországon a független médiumok életben maradnak. A Debreciner nevű helyi hírportál krédója jól összefoglalja: olyan kiadványt akarnak készíteni, „ahol tere lehet minden véleménynek, ami tisztesen szól a köz ügyeiről; s ahol azok is megszólalhatnak, akiket máshol elhallgatnak”.

Legutóbb frissítve: 2023. január